Mi a hím pénisz. Lecsatolható, négyfejű, tüskés – A legfurább péniszek az állatvilágból

Bolcsó Dániel Utóbbival ellentétben ugyanakkor a tüskés hím ivarszervre ma is számos példát találni a gerincesek között, például a macskáknál, az egereknél vagy a csimpánzoknál. Egy es kutatás pedig a humán genomnak az emberi szervezet DNS-ben kódolt teljes örökítő információs térképének az elemzése alapján megállapította, hogy ez a tulajdonság az őseinkre is jellemző lehetett, csak az evolúció során kikopott. A pénisztüskékért felelős genetikai kód az ember és a csimpánz hatmillió évvel ezelőtti közös ősénél még megvoltde már a Homo sapiens és a neandervölgyi unokatestvére ezer évvel ezelőtti szétválása előtt eltűnt. A pénisztüskék a makk alatti kemény kinövések, amelyeket keratin borít, vagyis gyakorlatilag szarutüskékről van szó.

Ezért nincs péniszcsontja az embernek Origo Amerikai kutatók úgy gondolják, megfejtették a rejtélyt. A péniszcsont ott alakult ki, ahol nagy a hímek közötti versengés.

Az UCL kutatóinak a Proceedings of the Royal Society B folyóiratban megjelent tanulmányában olvasható, hogy a erekció a holtakban baculum először millió éve alakult ki az ősi főemlősöknél és ragadozóknál. Elnyújtott behatolás A kutatók összefüggést találtak az elnyújtott behatolás — azaz a 3 percnél hosszabb penetráció — és a péniszcsont megléte között a főemlősök evolúciója folyamán. A főemlősök közül az emberhez legközelebb álló csimpánzok is rendelkeznek visszafejlett péniszcsonttalForrás: Origo Azt is tapasztalták, hogy az elnyújtott behatolás általában hosszabb péniszcsont meglétére utal a főemlősöknél és a ragadozóknál.

A párzás utáni posztkopulációs szexuális versengés nagyobb szintje a hímek között szintén előrejelzi a hosszabb péniszcsont jelenlétét. Ha a szex kulturális aspektusaitól eltekintünk és a férfi egyedüli céljának az ejakulációt tartjuk, akkor az emberek a rövid behatolású élőlények közé tartoznak.

Azoknál a fajoknál, ahol a párzás több hím és több nőstény között zajlik ezt hívják poligámiánakállandó versengés folyik a hímek között a nőstények megtermékenyítéséért.

Az ember párzási rendszere azonban nem ilyen.

Segít a versengésben

Monogám párzási rendszer Az emberek inkább hajlamosak a monogámiára, illetve ritkábban a poligíniára amikor egy hím párzik több nősténnyel.

Ilyen körülmények közt csupán egy hímnek van hozzáférése a nőstényhez és nincs vagy nagyon alacsony szintű a párzás utáni versengés a hímek között.

CsimpánzokForrás: Origo Az ember mi a hím pénisz rokonainak a csimpánzoknak és a bonobóknak nagyon kicsi péniszcsontjuk mm van és a behatolási időtartam is rövid csimpánzoknál 7 másodperc, bonobóknál 15 másdoperc. Viszont poligám párzási rendszerük miatt nagy a párzás utáni vetélkedés a hímek között.

A Homo sapiens mint faj, monogám típusForrás: Thinkstock A kutatók szerint ez lehet az oka, hogy ezeknél a fajoknál megmaradt a baculum, még ha kicsi is.